Az európai kamionsport egyik atyja Frankl András (Andrew Frankl) volt. Hatalmas forma, éveken keresztül kommentátora volt az MTV Sport Szerkesztőségének, számos könyv és megszámlálhatatlanul sok újságcikk szerzője. Az első magyar gyorsasági kamionverseny műsorfüzetében megírta, hogy hogyan is kezdődött. Ezt az írását közöljük alább. (A rossz minőségű képeket is a műsorfüzetből válogattuk.)

Frankl András ezzel a traktorral vett részt a Cannonballon

"Még 1979-ben történt. Kaptam egy meghívást, hogy vegyek részt a Cannonball nevű amerikai autóversenyen. A szabályok egyszerűek voltak: Az Atlanti-óceán partjáról indultunk és a Csendes-óceán elérése volt a cél. Aki először átért, az nyert. Az Egyesült Államokban 55 mérföldes sebességkorlátozás van, ott is, ahol órákon át nem látni senkit, mint például Texasban, a versenyt nyerő Jaguar mégis 33 óra alatt tette meg a körülbelül 5000 km-es távolságot. Ehhez bizony majdnem végig 200 km/h-s sebességgel kellett mennie. Jómagam a Ford Transitommal utolsó lettem, de azért felejthetetlen élmény volt a viadal. A díjkiosztás alatt valaki megemlítette, hogy pár hónappal később Atlantában megrendezik a világ első kamionversenyét. Mint újságíró, fotós és egy angliai teherautóslap kiadója ellenállhatatlan vágyat éreztem, hogy ott legyek ennek az új sportágnak a születésénél. El is mentem megnézni. A nézők és a versenyzők egyaránt élveztek a küzdelmet. A szponzorok szintén elégedettek voltak, hiszen a kamionok nagyok, jó lehet rajtuk látni a hirdetéseket – a pályán és a tévében is.
Az amerikai verseny után rögtön felmerült bennem, hogy kamion viadalokat kellene rendezni Európában is.
Az első kisebb versenyekre 1983-ban került sor. Kontinensünkön az első igazi nagy siker Angliában a doningtoni pályán született – 1984 szeptemberében. Több mint százezer ember állta körül a küzdőteret, se sokan még jegyhez sem jutottak. Akik jelen lehettek, azok nagyon jól érezték magukat. Kisebb karambolok előfordultak, de nagy balesetet nem. Sőt, szeretném hozzátenni, azóta már sok jelentős kamionverseny volt Angliában, de még senkinek semmi baja nem történt.

A doningtoni verseny azért is csodás volt, mert részt vett a Forma 1 világából Martin Brundle, a valaha Drapál János ellen is versenyző motorkerékpáros világbajnok, Barry Sheen, az angol cross bajnok, Barry Lee és –persze – átlag kamionvezetők is. Az volt talán a legimponálóbb kamionos, aki hétfőtől péntekig lisztet vagy cukrot szállított Anglia egyik végéből a másikba, aztán benevezett, hogy együtt versenyezzen híres pályán a nemzetközi sztárokkal.

Ez a doningtoni hétvége garantálta a kamionsport jövőjét – nemcsak Angliában, egész Európában is. Nem sokkal később Hollandiában jöttek össze azok a menedzserek, akik már szerveztek versenyeket Európában és megalakították az ETRO-t, vagyis sportág európai szövetségét. (E sorok íróját választották alelnöknek – A szerk.) Az ETRO 1985-ben kiírta az első Európa-bajnokságot, méghozzá három kategóriában 300 lóerőig, 301–360 között és 361-450 lóerő között. A három kategóriagyőztes közül az nyerte és nyeri ma is az abszolút bajnoki címet, aki saját kategóriáján belül több pontot szerez, mint a másik két bajnok. 1985-ben az angol Rod Chapman lett Fort Cargóval a bajnokok bajnoka. 1986-ban pedig a szintén angol Mel Lindsey – Leyland Roadtrainnel. Mindketten a 300-as kategóriában versenyeznek.

A 301-360 LE-s kategóriát is angol versenyzők uralják: Willie Green és Richard Walker. Green csaknem 20 éve profi autóversenyző. Talán arról a legismertebb, hogy a Maserati F-típusú autókat milyen csodálatosan vezette, de részt vett már, méghozzá sikeresen, 24 órás Le Mans-i versenyen is. Richard Walker évekig crossozott, de az utóbbi időben inkább a családi kamion cégre összpontosított. Remekül vezet, de néha kicsit szórakozott: Misanóban például csak azért nem nyert mert elfelejtett indulás előtt tankolni.
A 361-450-es kategóriát kezdettől fogva az olaszok és svédek uralják. A svéd Rolf Bjork a Scaniától attól elég sok gyári támogatást kap. Ő volt az oka annak az új szabálynak, miszerint 160 km/óra a megengedett maximális sebesség. Rolf beszerelt egy-két titkos billentyűt a műszerfalba, amelynek bekapcsolásával a 450 lóerős Scania egyik percről a másikra 750 lóerős lett. Így nem csoda, elkezdett versenyeket nyerni. A rendezők és a versenyzők viszont elkezdek félni, hogy a nagy sebesség miatt előbb-utóbb baleset lesz."

Szeretnél versenykamionba ülni? Játssz velünk!